Kuramáéknál, Miyunál, az esküvőn és a vacsorán:

Kuramáéknál:

- Na Kurama! Máshogy érzed magad, mint én éreztem? ( Yusuke )

- Igen! Határozottan !

- Mégpedig? ( Kuwabara )

- Boldog vagyok, bár lehet, hogy egy kicsit félek is , de inkább csak izgulok!

- Szóval nem tudod mit érzel? ( Hiei )

- Valahogy úgy !

- Srácok indulnunk kéne! - nézett az órájára Kaikou.

a lányoknál:

- Nem leszünk kész időben! ( Miyu )

- Dehogy nem ! Csak maradj nyugton még egy kicsit! ( Shizuru )

pár perc múlva:

- Így ni! Már készen is vagy ! ( Shizuru )

- Köszönöm! Életmentők vagytok mindannyian !

- Semmiség! - válaszolta a lelkes kórus és elindultak a templomba.

Ahol az oltárnál a vőlegény már tűkön állva vár :

- Hol lehetnek már? ( Kurama )

- Nyugi! Még van 6 egész percük , hogy ideérjenek! ( Yusuke )

- Ahogy nézem nagyon várod már őket ! - lépett oda Hiei mosolyogva az oltárnál állókhoz, bár mosolya inkább grimasznak volt nézhető.

- Igen! De mond csak Hiei, te nem akarod megkérni Thensi kezét? ( Kurama )

- Nem !- vágta rá kicsit túl ingerülten.

- Ne légy ennyire csökönyös! Ha mi megtudtuk tenni akkor neked is menni fog! ( Yusuke )

- Nem és kész! Ez az utolsó szavam! ( Hiei )

- Nézzétek ott van Keiko! ( Kuwabara )

- Akkor a többi lány se lehet már messze! ( Yusuke )

- Uraim, mindenki a helyére! Gyorsan! - jelent meg Shiori, Kurama édesanyja.

Miyu nagyon szép volt, a ruha amit visel egyszerű az igaz, de mégis gyönyörű és ettől az összhatástól mindenki lélegzete elállt.

a vacsorán:

- Hiei hallgass végig! Kérlek! ( Thensi )

- Már éppen elégszer végighallgattalak, hogy tudjam mit akarsz és nem érdekel!

- Most teljesen mást akartam mondani te BUNKÓ!

- Tényleg és mit?

egy kicsit arrébb , hallótávolságon kívül, a banda asztalánál:

- Ezek meg mit csinálnak ott? ( Yusuke )

- Ahogy nézem veszekednek. ( Kuwabara )

- De vajon min ? ( Yusuke )

- A jövőjükön! ( Miyu )

vissza a veszekedőkhöz:

- Azt, hogy...

- Tudod mit ? Ez sem érdekel!

- Azt hogy... Elegem van belőled! ( Thensi )

- Az jó! Mert nekem is belőled! ( Hiei ) - mindketten sarkon fordultak és elindultak a másik irányba. Thensi a többiekhez, Hiei pedig ki az ajtón.

- Nézzétek, jön Thensi! ( Kuwabara )

Miyu ösztönösen felállt és Thensi sírva borult a nyakába.

- Na ne sírj! Volt már ilyen , hogy összevesztetek. Majd holnap kibékültök, meglátod !

- Nem ! Most nem ! Mindennek vége !

- Jaj Thensi!