Inuyasha

1. fejezet: Gondolatok

És mi történt veled Inuyasha?!

Szakadt a hó. Inuyasháék úgy döntöttek behúzódnak egy barlangba. Estefelé járt az idő így a barlangban tüzet gyújtottak és mindenki aludni készült. Kicsivel később még Kagome leült a tűz mellé és ránézett a többiekre. Már mindenki aludt. Ő elmerengett az eddig töltött időn:

,, Milyen sok minden történt velünk! Vajon mi lesz, ha összegyűjtöttük az összes szilánkot? Mihez fogunk kezdeni? Mi lesz velünk? Sango biztos össze fog jönni Mirokuval, hisz látszik rajtuk, hogy szeretik egymást. - Itt elmosolyodott. -  Igen, ez egészen biztos ők egymásra találtak csak még nem tudják! Utána itt van Shippo, vele nem tudom mi lesz! Lehet, hogy visszamegy az édesanyához és egy idő múlva, keres magának egy lányt. Inuyasha! Mihez fog kezdeni? Tényleg egészen szellemé fog változni? Na és itt vagyok én! Fogok én még idejárni? Igen ez egészen biztos! Hisz, nekem kell majd őrizni a gyöngyöt! Mi lesz, ha Kikiyo visszajön ide és meg akarja ölni Inuyashát és meg akarja szerezni a gyöngyöt? Tényleg Kikiyo most hol lehet? Jaj már megint túl sokat gondolkozok? Nem…vagyis……

Amíg így gondolkozott észre se vette, hogy Inuyasha fölkelt és ránézett:

-Kagome te nem alszol?

Kagome hirtelen feleszmélt:

- Mi? Nem, vagyis de! Mindjárt!

- Rendben! Egyébként mit csinálsz?

- Hát gondolkoztam.

- Min?

- Mi van veled, ennyit nem szoktál kérdezősködni?!

- Mi van már az is baj, ha kíváncsi vagyok?

- Jaj nem dehogyis! Inuyasha, ha érdekel valami, akkor nyugodtan kérdezz!

- Rendben.

Inuyasha felállt és odament Kagome mellé, majd megszólalt:

- Gyere Kagome mutatok valamit!

- Hova megyünk? - kérdezte Kagome miután, kiléptek a barlangból.

- Azt mondtad, bármit kérdezek, válaszolsz rá.

- Igen, de ezt nem tehettük volna meg a barlangban?

- De, de akkor felébresztettük volna a többieket. Így inkább arra gondoltam, hogy sétáljunk. Rendben?

Kagome bólintott. Egy ideig némán mentek egymás mellett, Kagome eközben újra gondolkodásba esett:

„Mi van Inuyashával? Nem szokott ilyen kedves lenni! És mit akar tőlem ilyen messze a barlangtól?”

- Kagome valami baj van? - nézett rá Inuyasha. - Olyan csöndben vagy!

Kagome összerezzent, ahogy hozzászóltak, de azért válaszolt:

- Nincs semmi bajom. Csak megint gondolkoztam.

Inuyasha bólintott és ment tovább. Egy idő után megállt:

- Itt jó lesz!

Kagome körbenézett és tátva maradt a szája. Olyan csodálatos helyen még sose volt ahol most. Egy patak csordogált mellette, amit egy vízesés táplált. Nem volt befagyva így elképesztően szép látványt nyújtott. A hó is csak szállingózott már és a háttérben kiegészítőként fenyőfák álltak. Kagome csillogó szemmel nézte az egészet. Ránézett Inuyashára aki épp tüzet gyújtott. A lány odasétált, mire odaért a tűz már ropogott ez a lánynak jól esett mivel nem hozott kabátot. Leült a tűz mellé és Inuyashához fordult:

- Na kérdezni akartál nem?

- De!

- Akkor hajrá!

                                     2. fejezet: Kérdések és válaszok

Inuyasha neki kezdett a kérdéseknek:

- Kagome min gondolkoztál a barlangban?

- Hát a jövőn.

- Minek?

- Inuyasha azon gondolkoztam, hogy mit fogunk csinálni, ha legyőztük Narakut!

- Aha. Mik jutottak az eszedbe?

- Hát Miroku és Sango…

- Róluk mi?

- Hát őszintén szólva az, hogy össze fognak-e jönni - itt Kagome kicsit elpirult - Mert én szeretném hisz nagyon szép páros, nem Inuyasha?

- De azok. És még mik jutottak eszedbe? - terelte tovább a szót Inuyasha.

- Shippo is eszembe jutott. Mielőtt megkérdeznéd, hogy mi az, az hogy vissza fog-e menni az anyukájához és majd keres magának egy lányt. Aztán eszembe jutottál te és Kikiyo…upsz ezt nem kellett volna bocs Inuyasha! - Mentegetőzött Kagome.

- Én és Kikyo? Kagome azzonal mond el, hogy mi!!!

Inuyasha itt rávetette magát a lányra, majd hirtelen eszébe jutott, hogy mit is csinált és visszamászott a helyére. Aztán vörösödő fejjel ránézett a lányra, aki épp a havat söpörte le magáról szintén vörös fejjel:

- Szóval, Kagome mondjad!

- Őőőőőő…rendben de először is…

- Mi van?

- FEKSZIK!!!!!!!!!!

Inuyasha abban a pillanatban belefejelt a hóba és Kagome rászólt:

- Inuyasha még egyszer fel mersz lökni nem állok jót magamért! A válaszom a kérdésedre pedig az, hogy mi lenne, ha Kikyo visszajönne a faluba és megpróbálna megölni téged! Tényleg akkor mit tennél, vajon hagynád magad? Á biztos hisz odáig vagy érte még mindig nem igaz? És Inuyasha, ha most megbocsátasz, sétálni megyek, mert nincs kedvem még visszamenni a barlangba!

Azzal Kagome felállt és elindult arra amerre az orra vezette, Inuyasha feltápászkodott a hóból és Kagome után nézett szomorúan. Kagome észre se vette, merre megy csak ment egyenesen előre, és a gondolatok keringtek a fejében, ez Inuyashánál is ugyan így volt.

                                     3. fejezet: hova tűntél Kagome?

Kagome egyre gyorsabban ment szinte már futott mikor hirtelen megállt. A fejében száguldottak a gondolatok:

,, Hogy lehet valaki ilyen bunkó, mint ő? Nem hiszem el, és még én kezdtem megkedvelni! Bárcsak sose ismertem volna meg!

Ekkor mocorgást hallott a háta mögül, megfordult. A lány hangja messzire elhallatszott az éjszakában, ahogy kiáltott de nem annyira, hogy Inuyasha meghallja. Inuyasha még mindig ott ült a tűz mellett és szidta magát:

,, Mért kellett ennek így történnie? Jaj Kagome mért hoztad szóba Kikiyot? Tényleg vajon ő most hol lehet? Nem, ezt nem szabad, most Kagoméra kell gondolnom! Hol lehet? Talán meg kéne keresnem, és talán még……………bocsánatot is kéne kérnem? Nem ő volt ilyen, ha akar valamit, akkor majd idejön! Igen ez lesz a legjobb! Vagy mégse?

Inuyasha közben tovább gyötrődőt, kicsivel később felállt és elindult vissza. Lassan ment nem akart találkozni Kagoméval. Mikor visszaért a barlanghoz és belépet először fel se tűnt neki, hogy nincs ott Kagome, mivel az illatát érezte. Megállt a barlang közepén és felnézett és mikor meglátta, hogy a lány nincs itt azzonal a barlang bejáratához ugrott és felkiáltott:

-KAGOME!!!!

A többiek hirtelen felriadtak és rászóltak Inuyashára:

- Inuyasha mi bajod hisz Kagome itt fekszik….. - szólt  Miroku félálomban.

- Miroku! - szólt Sango - Kagome nincs itt!

Mindenki felpattant és körülnéztek. Miután rájöttek, hogy Kagome valóban nincs ott mindenki Inuyashához fordult egy kérdéssel:

- Mi történt?

Inuyasha nem nézett rájuk úgy válaszolt:

- Semmi!

Sango tett egy lépést a hanyou felé és még egyszer rákérdezett:

- Inuyasha figyelj, néz rám és mond el mi történt!

Inuyasha megfordult és belenézett Sango szemébe. A lány egyből meglátta benne a félelmet és az aggódást. Sango ismét megszólalt:

- Inuyasha, ugye tudod hova ment Kagome?

A fiú megszólalt, de a hangjába is aggódás volt:

- Nem tudom! Este beszélgetni mentünk…

- Aha beszélgetni! - szólalt meg Miroku.

CSATT!!!!

- Ezt most mért kaptam Sango? - szólalt meg a szerzetes.

- Találd ki! Mond tovább Inuyasha!

A fiú folytatta:

- Sétáltunk egy darabig, megmutattam neki egy közeli vízesést. Ott tüzet gyújtottunk és kérdeztem tőle néhány dolgot. Aztán szóba került Kikiyo és én meg…….

Ekkor egy sikítás hallatszott a távolból. Inuyasha felkapta a fejét:

- Ez Kagome!

                                             4. fejezet: Kagome halála

Inuyasha kiugrott a barlangból Shippo meg utána kiáltott:

- Inuyasha várj meg!

De a félszellem nem állt meg csak futott tovább s közben egyre rosszabbakra gondolt:

,, Kagome hol vagy! Remélem semmi bajod! Mit csinálnék nélküled, ha meghalnál? Jaj Kagome!!!!!”

- KAGOME!!!! - kiáltott még egyszer Inuyasha.

Sango, Miroku és Shippo felültek Kirara hátára és így repültek Inuyasha után. Mikor utolérték Miroku odaszólt Inuyashának:

- Inuyasha, érzed, hogy hol van Kagome?

- Igen! Gyertek utánam!

Viszonylag gyorsan haladtak, míg el nem értek egy erdőhöz. Inuyasha befutott a többiek meg követték volna, ha nincs ott egy láthatatlan fal. Sango megszólalt:

- Minket mért nem enged be?

- Szerintem azt szerették volna, ha csak Inuyasha megy! - szólt Miroku. - De miért?

- Nem tudom! - válaszolt Sango.

Inuyasha közben futott tovább majd egy ismerős szag furakodott az orrába:

- Ez Sesshoumaru! Ez az ő szaga! Ha egy ujjal is hozzányúlt, meghal! KAGOME HOL VAGY?

,,Érzem az illatát, de nem látom ez, hogy lehet?”

A hanyou megállt egy tisztás közepén előhúzta a Tessaigát, ami azon nyomban átváltozott:

- Kagome!

- Itt vagyok! - hallatszott egy hang mellőle.

Inuyasha megfordult és elejtette a kardját:

- Kagome!

- Igen?

- Hol voltál?

- Ööööö……sétáltam..

- Akkor mért sikítottál? - kérdezte a félszellem gyanakodva.

- Hát…megláttam……..egy állatot!

- Kagome jól vagy?

- Persze!

Amint ezt kimondta összeesett:

- KAGOME!- kiáltott Inuyasha.

- Lám, lám ki van itt! - hallatszott egy nyájas hang.

- Sesshoumaru!

- Igen, én vagyok öcsikém!

- Te tetted ezt Kagoméval?

- Mit, én csak kicsit játszottam vele!

- Micsoda? Hogyan?

- Hát tudod épp akkor talált rám, mikor átváltoztam és hát játszottunk! - mondta széles mosollyal Sesshoumaru.

- De hát nem vérzik!

- Ki mondta, hogy véreznie kell? Viszont csodálkozom, hogy még élt mikor találkoztál vele!

Inuyasha felkapta a kardját és mérgében lecsapott. Sangoék eközben sikeresen áttörték a falat. Hamar megtalálták Inuyasháékat. Inuyasha oda is szólt nekik:

- Menjetek innen és vigyétek Kagomét is!

Miroku bólintott, Sango odament Kagoméhoz, ijedten visszahúzta a kezét:

- Inuyasha Kagome halott!

5. Fejezet: A csata és a feltámadás

Sesshoumarun kívül mindenki döbbenten állt, legelőször Inuyasha szólalt meg:

- Az nem lehet! Nem lehet igaz! NEM!

- Inuyasha nyugodj meg!- próbálta megnyugtatni Miroku.

- Nem! Nem nyugszom meg, amíg ő él!

Azzal Sesshoumarura mutatott. Az említett megszólalt:

- Mi van öcsike? Meghalt egy újabb szerelem? Látod, neked mindig balszerencséd van a nőkkel, eddig mindegyik meghalt nem?

- És veled mi van bátyus? Mert nekem legalább volt szerelemem!

Sesshoumaru erre nagyon mérges lett:

- Ezt még megkeserülőd!

Azzal egymásnak rontottak. A két kard csattogott, a többiek közben eltávolodtak tőlük. Miroku felvette a földről a halott Kagomét és felmászott Kirara hátára Sangohoz és Shippohoz. Sango visszakiáltott még Inuyashának:

- A barlangba gyere majd!

Azzal eltűntek. A két fivér tovább harcolt, de döntetlenül. Eközben a többiek visszaértek a barlangba. Miroku még mindig a kezében tartotta Kagomét. Tanácstalanak voltak, nem tudtak mit tenni. Legelőször Sango szólalt meg két szipogás között:

- Most mi lesz?

- Nem tudom! De jobb, ha megvárjuk Inuyashát!- válaszolt Miroku.

Shippo megszólalni se tudott, csak némán bámult maga elé és gondolkozott. Majd fölállt és Kirarával visszament Inuyasháékhoz.

Eközben a két testvér még mindig harcolt, Sesshoumaru meg Inuyashát piszkálta:

- Mi van öcsike? Fáradsz? Mert már lassabban mozogsz.

Igaza volt, Inuyasha már nagyon fáradt volt, de bosszulni akart:

- Hagy békén Sesshoumaru! Nem vagyok fáradt!

,, Legalábbis addig nem, míg megbosszulom Kagomét!

Kagome! Nem hagyhattál itt!”

Inuyasha újra lecsapott, de közben két könnycsepp folyt végig az arcán. Ez a két könnycsepp ráesett a Tessaigára és megnövelte az erejét. A Sesshomarura küldött ütés sikeresen célba ért és eltalálta. A szellemnek annyi ereje maradt, hogy elmenjen, de mielőtt elment volna még visszaszólt:

- Inuyasha ezt még megbosszulom!

Azzal eltűnt. Inuyashának nem maradt sok ereje, Shippo pont akkor ért oda mikor a hanyou letérdelt:

- Shippo te vagy itt?

- Igen!

- Kérlek, vigyél vissza Kagoméhoz!

A rókaszellem bólintott. Inuyasha pedig felült Kirarára Shippoval és visszamentek a barlangba.

Mikor visszaértek Inuyasha egyenesen a halott lányhoz ment, leült mellé és ott maradt. Miroku, Sango, Shippo és Kirara kimentek a barlangból. Inuyasha pedig halkan beszélni kezdett:

- Jaj Kagome mért haltál meg? Ennek is én vagyok az oka, ha nem mentünk volna el és, ha nem kezdelek kikérdezni, akkor ez az egész nem történt volna meg! De, ha meg is történt volna, akkor utánad kellett volna mennem! Kagome mi lesz velem nélküled? Egyszerűen nem lehetsz halott! NEM! Kagome! SZÜKSÉGEM VAN RÁD!

Ekkor Inuyasha nem bírta tovább, bármennyire is büszke volt……most  mégis sírnia kellett. A könnyei részben leestek a földre részben Kagoméra.

Ez a pár csepp őszinte volt és ezt az őszinteséget Kagome lelke megérezte és visszatért a lányba. De ezt Inuyasha nem látta és megszólalt:

-Kagome én…..én…..

Inuyasha nem tudta befejezni a mondatot. Ekkor Kagome megmozdult, kinyitotta a szemét és meglátta a hanyout, majd halkan megszólalt:

- Inuyasha!

A fiú felnézett és meglátta, hogy a lány él:

- Kagome! Te élsz?

A lány lassan bólintott és elmosolyodott, majd lassan felült:

- Inuyasha sajnálom!

- Mit?

- Hát azt, hogy elrohantam az este!

Kagome ekkor meglátta, hogy a félszellem sírt és rákérdezett:

- Inuyasha te sírtál?

A fiú nem válaszolt, mert ekkor a többiek beléptek és Miroku megszólalt:

- Inuyasha én saj……..KAGOME?!

Mindenki meglepődött Sango meg megkérdezte:

- De hogyan?

Kagome válaszolt neki:

- Valószínűleg Inuyasha hozott vissza engem! De nem tudom, hogy hogyan!

Ekkor az említett felállt:

- Éééén most assziszem kimegyek!

Bent mindenki Kagomét faggatta. Kagome pedig minden kérdésre válaszolt így nem tudott a félszellem után menni.

Inuyasha megállt a barlang előtti sziklaszirten és messzire elnézett a havas tájon. A felkelő napsugarak megvilágították a hanyou szélfútta fehér haját, aki megszólalt:

- Kagome…...- majd elmosolyodott.

                                                      6.fejezet: Éjszaka és a másnap

Az elkövetkezendő napokban nem történt semmi különös. Kagoménak vissza kellett mennie a saját idejébe, mert suli volt. Mikor megérkeztek az átjáróhoz Miroku, Sango és Shippo azzal a kifogással hagyták kettesben Inuyashát és Kagomét, hogy valamit Kaede anyónál hagytak. Így ők elmentek onnan Inuyasha és Kagome kettesben maradtak. Némán álltak egymás mellett nem tudtak mit mondani egymásnak végül Kagome törte meg a csendet:

- Akkor én megyek!

Azzal a kút felé vette az irányt:

- Kagome várj!- szólt utána Inuyasha.

- Igen?

- Szeretném, ha még nem mennél, még nem!

Kagome ezt nagyon furcsának találta, de megszólalt:

- Mért?

- Hát……mert…..

- Inuyasha nekem iskola van holnap és szeretnék ott lenni!

Inuyasha nem mondott erre semmit, hanem hagyta, hogy a lány elmenjen. Ekkor Miroku, Sango és Shippo kiestek a bokorból:

- Inuyasha……

- Ti mit kerestek itt?- kérdezte mérgesen a hanyou.

- Az most nem fontos! Mért hagytad elmenni?- kérdezte Miroku.

- Hát, mert iskolába kell mennie.

Kagome eközben visszatért a saját világába:

- Végre itthon!

- Kagome te vagy az?- hallatszott egy ismerős hang.

- Igen nagypapa! Én vagyok!- mászott ki Kagome a kútból.

Inuyasha aznap este el sem mozdult a kút mellől a többiek viszont a falut választották. Inuyasha unaloműzőként elmerengett az elmúlt napokon:

,, Kagome remélem jól vagy! Biztos jól van, hisz mi baja eshet a saját világában? Jaj, de akkor sem szeretem egyedül hagyni! Lehet, hogy utána kéne mennem? Lehet!”

Párperc után Inuyasha fölállt és beugrott a kútba:

- Ez az!- Suttogták a többiek a bokorból vigyorogva.

Kagome eközben bemászott a kádba:

- Áh de jó újra fürödni! Milyen jó ez a meleg víz!

Ekkor egy hangos puffanás hallatszott kintről, de Kagome nem hallotta meg. Inuyasha volt, épp elcsúszott a jégen, ami a ház előtt volt. Mivel Kagome nem hallotta ezért ő nyugodtan elment aludni, befeküdt az ágyba és nyomban el is aludt. Az álmában természetesen Inuyasha szerepelt:

- Inuyasha!

Az említett felfigyelt a hangra:

- Ez Kagome lesz! Vajon miért mondta ki a nevem?

Felugrott az ablakba és benézett:

- De Kagome már alszik! Akkor rólam álmodik?

- Inuyasha!

- Igen rólam álmodik, de mit?

- FEKSZIK!

Bum! Inuyasha beesett Kagome ablakán és lefejelte a padlót, majd morogni kezdett:

- Mért kellett megkérdeznem?!

Feltápászkodott és leült az ágy mellé. Az este hátralevő részében az alvó lányt nézte.

Kagome reggel korán felkelt. Felült, hogy felkeljen, de meglátta Inuyashát és felsikított:

- Inuyasha!?!?!FEKSZIK!

Ismét az történt, ami az este, Inuyasha lefejelte a padlót:

- Kagome ezt most mért kellett?

- Ó, bocsi! Nem akartam! De mit keresel itt?

Inuyasha nem válaszolt inkább kérdezett:

- Mikor jössz vissza?

- Nem tudom, lehet, hogy ma!

- Akkor megvárlak!

- De nekem ma iskola van!

- Nem baj akkor megyek veled.

- De nem jöhetsz! Hisz nem lehet iskolába jönni ilyen ruhába, és ott vannak a füleid is!

- Akkor mit tegyünk?

- Hmmm…. Inuyasha van egy ötletem!

- M…..Kagome!

Kagome már el is tűnt a szobából, Inuyasha meg maradt. A lány nem sokára visszatért egy adag ruhával:

- Tessék ezt vedd fel!

Inuyasha bólintott, Kagome meg átment a fürdőszobába öltözni. Szinte egyszerre lettek kész, mikor Kagome meglátta Inuyashát elakadt a lélegzete:

- K-k-kagome mit nézel?

- Öööö…csak azt, hogy milyen jól állnak rajtad a ruhák.

Inuyasha elmosolyodott, ami Kagome szerint egyáltalán nem rá vall, de nem tette szóvá:

- Kagome már csak egy baj van mi lesz a füleimmel?

- Tessék vedd fel ezt a sapkát.

Inuyasha felvette és tényleg hatásos volt:

- Viszont most mennünk kell, ha nem akarunk elkésni!- szólt Kagome.

Amint kiléptek az ajtón Inuyasha megszólalt:

- Öööö, én ezt nem merem!

- Mit?

- Hát, hogy veled menjek! Nem merem. Őszintén…..félek.

- Akkor maradj, de nekem mennem kell!

Inuyasha megfordult és visszament a házba onnan meg a kúthoz és vissza a múltba. Kagome meg a suliba.

                                                        7. fejezet: Az igazság

Kagome szinte már rohant mikor beért ott a barátnői fogatták:

- Szia Kagome jobban vagy már?

- Igen!

,, Bármit is mondott a nagypapa nem akarom tudni! ”

- Mi az első óránk?- kérdezte Kagome gyorsan.

- Történelem. - válaszolták a többiek.

Sietve bementek a terembe és leültek. Kagome hallgatni kezdte a barátnőit, ám bejött a tanár:

- Jó napot mindenkinek! Ma a régi Japánt vesszük a kb. 500 évvel ezelőttit.

Kagome felfigyelt a tanárnőre, aki folytatta:

- Nos gyerekek, ki tudna mesélni, hogy milyen volt az élet 500 évvel ezelőtt?

Kagome elkezdett gondolkozni, hogy meséljen-e vagy ne. De inkább úgy döntött, hogy meg se szólal. Inkább elgondolkozott az elmúlt néhány napon:

,, Milyen izgalmas életem is van! Vajon mit szólnának a lányok, ha megtudnák, hogy mért is vagyok beteg majdnem minden nap, és mi lenne, ha megtudnák Inuyashát? Tényleg Inuyasha! Vajon, hogy tudott visszahozni engem az életbe? Ezt meg kell tudnom, majd megkérdezem Kaede anyót, ő biztos tudni fogja. Igen ez egészen biztos. Ezen kívül csak egy kérdésem van:

Inuyasha tényleg sírt? De miért?”

Ekkor kicsöngettek. A nap hátralevő része nem volt túl izgalmas. Így délután Kagome sietett haza. Otthon sem szöszmötölt sokáig, gyorsan összerámolt és beugrott a kútba. Mikor átért hangok ütötték meg a fülét méghozzá ismerős hangok:

- Hol lehet már Kagome?

Kagome elnevette magát és fölkiáltott:

- Inuyasha itt vagyok!

Az említett benézett a kútba majd megszólalt:

- Kagome itt vagy? Mióta?

- Most jöttem. Segítenél?

Inuyasha bólintott, majd segített kimászni a kútból Kagoménak. Elindultak a faluba, csöndben egymás mellett haladtak, míg be nem értek a faluba itt Kagome szólalt meg először:

- Én most megkeresem Kaede anyót, valamit kérdezni szeretnék tőle.

- Rendben.

Kagome bement Kaede anyóhoz és megkérdezte azt, amire nagyon kíváncsi volt:

- Kaede anyó ugye a többiek mindenről beszámoltak arról, ami a múltkor történt?

- Igen be, mért?

- Mert szeretnék kérdezni valamit.

- Mit?

- Azt, hogy hogyan jöttem vissza az életbe!

- Hát őszintén azt hittem tudod!

- Nem, nem tudom! Szóval mért sikerült?

- Hát, azért mert Inuyasha szeret!

- MICSODA????

- Kagome Inuyasha hozott vissza téged. Azért mert őszintén szeret téged és, ha ez nem így lenne, akkor most te halott lennél! Ez így azt bizonyítja, hogy szeret. Te nem tudtad?

- Nem!

,, Uram-atyám! Inuyasha valóban szeret? Jesszus elpirultam, ez azt jelenti, hogy én is szeretem? Jaj segítsék! Most mi lesz? Jaj! ”

- Kagome jól vagy?

Kagome felnézett Kaede anyóra majd bólintott:

- Kaede anyó, azt hiszem, sétálni megyek!

Kagome kilépett a házból és egyből belebotlott Inuyashába:

- Inuyasha bocsi!

- Semmi baj! Hova mész?

- El!

Azzal Kagome eljött onnan és be egyenesen az erdőbe:

,, Jaj istenem most mi lesz? Inuyasha milyen elnéző volt, ez nem vall rá! Mi van vele? Talán igaza van Kaede anyónak, és Inuyasha tényleg szeret? Nem, ez nem igaz Inuyasha Kikiyot szereti! Milyen bolond is vagyok, még hogy Inuyasha engem szeressen! Hah! És velem mi van? Én nem szeretem őt vagy igen? Nem! Különben is, hogy lehet egy ilyen bunkót szeretni? Vicces!

Ekkor Kagome belement valakibe:

- Ó bocsánat nem akar…..Kikiyo?

- Nocsak, ki van itt?

- Te mit keresel itt?

                                                            8. fejezet: Kikiyo újra itt van

- Hát azt hiszem, nem én vagyok itt