Az új barát(1. rész)
Lion 2006.01.05. 16:21
Yusuke éppen, hogy visszatért, mikor egy hatalmas üstökösszerű fénycsóva csapott be a tengerbe. A víz cseppet se melegedett, de a belsőbb részeknél már minden lángolt. A fiúk rögtön beúsztak a becsapódás helyszínéhez. Yusuke a reigunnával elterelte a tüzet, Hiei pedig egy másik tűzzel teljesen kioltotta a az üstökösét. Meglepődésükre mikor kihűlt az üstökösnek vélt valami kiderült, hogy nem üstökös hanem egy lány.
Yu Yu Hakusho-
1. rész: Az új barát
Yusuke éppen, hogy visszatért, mikor egy hatalmas üstökösszerű fénycsóva csapott be a tengerbe. A víz cseppet se melegedett, de a belsőbb részeknél már minden lángolt. A fiúk rögtön beúsztak a becsapódás helyszínéhez. Yusuke a reigunnával elterelte a tüzet, Hiei pedig egy másik tűzzel teljesen kioltotta a az üstökösét. Meglepődésükre mikor kihűlt az üstökösnek vélt valami kiderült, hogy nem üstökös hanem egy lány. A gyerek, mert csak 12-13 éves volt sokáig komában feküdt. Nem tudni miért, de Genkai nagyihoz most már ne csak Kuwabara hanem Kurama is lejár hetente. Lehet, hogy az ugyan olyan bozontos haja vagy a kezében lévő kard vonzotta. Elég sokáig nem tért magához, de semmi baja nem lett, mert Kuwi megérezte a szellemi energiáját, amiről kiderült, hogy félig szörny. Yusuke és Keikonak már a házassága is megvolt (6 héttel a baleset után), mikor felkelt az ágyából. Pont mikor Kurama törölgette a fejét.
-Ki vagy? Hol vagyok? ÉN ki vagyok?—kérdezte ezeket az ismeretlen lány és próbált felkönyökölni, de mindig vagy Kurama tartotta vissza vagy nem bírta a saját súlyát.
-Én Kurama vagyok, és Genkai anyó házába vagyunk. Azt viszont csak én is sejtem, hogy ki vagy.- válaszolt rá Kurama.
-Mondjad, és ha jó és beugrik valami, akkor szólok.- mondta a még ismeretlen ifjonc.
-Ok. Akkor kezdjük: Piorit Rasputini, Matt Olsen, Tao Kojak, Lao Ashakura.- mondta végig a variációkat Kurama.
-Állj.- kiáltott fel az ismeretlen csaj és elkezdett sírni.
-Mi a baj?- kérdezett rá Kurama a lányra.- a lány könnyes hatalmas szemekkel ránézett Kuramára. Kurama megölelte. EZ viszont nem olyan baráti ölelés volt, hanem olyan igazi szeress most ölelés. Kurama már épp a smacin gondolkodott, sőt el is kezdte, őt a lány egy ideig hagyta is, mert hát ismerjük Kurama külsejét. Viszont mikor ráeszméltek mi folyik éppen. Rögtön eltaszították egymást. Kurama kezdett bele:
-Sajnálom, bocsáss meg, ne szándékos volt.- ezután egy kicsit furán, de még szabályos beszélgettek.
Kiderült, hogy ő Lao Ashakura és, hogy miért sírt: Ő a felső alvilágból való, és ő a mostani trónörökös, mert a bátyát és családját megölték. Őt pedig száműzték a harcból és a birodalomból. A gyanú bebizonyosodott, hogy őt tényleg félvér. A képességeire is fényderült: A kardjába és magába tudja rakni a más szörnyek általa lemásolt élet, szellem és démoni erőt. Ezen kívül egy fémszerű réteget tud képezni a bőrén, ami megvéd mindentől. Kurama elvitte a többi barátúkhoz a városban. Kurama megnyugodott, mert látta, hogy nem csak ő nézte jó csajnak a mi Laónkat, mert nem egy fiú megfordult utána. Ez abba is lehet, hogy épp így Lao a régi ruhájába került. Ami inkább egy éjszakai bár felszolgálóruhájának nézett, mint egy normál ruhának: Az egybe, hosszú szoknya, ami oldalt vágott, ás a hosszú haj amit most két kontyba fogott. Yusuke, Kuwi és Botan, mert ugye nőt öltöztettek nem férfit így inkább ott volt személyiség vigyázónak. Abba a butikba vettek neki pár farmert, meg néhány I’m stupid meg néhány normál pólót és pulóvert és egy normál sportcipőt. Viszont akkor eljött Botan ideje. Így inkább megmondta Laonak, hogy mi kéne: Egy iskolai egyenruha két, pl.: számban, néhány miniszoknya, szövetharisnya, és pár női cipő( arra azt mondta bármi, legyen csak ne olyan amilyenbe, most van). Mert Japánban az egyik legolcsóbb üzletbe mentek így ezt megúszták pár száz yen en.
Végül is mindenki jól fogadta az emberkét. Keiko cukrot adott neki, Hiei az ő és Lao kardját méregette. Botan a felsőalvilági divatról kérdezett, Koemma ezek után, pedig magához hivatta.
-Lao figyelj. Sajnálom, ami a szüleiddel történt. Átérzem a fájdalmat, mert ő az unokatestvérem volt.- mondta a cumit szopogató férfi.
-Aha apám mesélt egy ilyen cumis nagybácsiról.- nevette el magát Lao, de utána rögtön a szülei halálára gondolt.
-Aha, én arra gondoltam, hogy te még se teljes lelki, fizikai és edzettségi szinten vagy: Arra, hogy miután valamelyik a barátaink közül testi-lelki és traingi edzést tart, felépülsz akkor a kis csapattal vissza kéne mennetek elfoglalni a Felső Alvilágot. Végül is mindjárt kezdődnek a honfoglaló csaták.
-Nekem OK, csak ki lehet az „őrzőm”?- kérdezett rá Lao
-Én inkább edző társnak mondanám. Akit akarsz.- mondta Koemma.
-Akkor Kuramát szeretném, ő olyan jó fej, meg ha jól tudom, eddig is ő ápolt.
-Hát jó.- mondta Koemma.- Akkor legyen. Ezzel kimentek az ajtón és beszámoltak, hogy ott mit fundáltak ki.
Ezen kívül Lao tett egy vicces megjegyzést:
-Keiko kösz a cukrot, KB. 50 éve nem ettem ilyen jót. Ja Hiei tudom, mit akarsz mondani, igen a két kard ikertestvér csak az enyémnek jóval erősebb acélból készült a pengéje.- mondta Lao. Erre mindenki rácsodálkozott és mindegyikből így fakadt ki:
Hogy, hogy 50 éve nem ettél ilyen jót
-Úgy, hogy nálunk a Felső Alvilágba, még a félemberek is évszázadokig élnek. Én pl.: 150 éves vagyok.
Ez, hogy lehet?- kérdezte mindenki kivéve Kurama aki elmosolyodott…
To be continued…
|