Minden szív

Ha ott sok lehulló könny volt,

Minden szív gyengéd volna, az lesz.

Ha mindenki olyan gyors volna, mint az elme,

Minden szív elégedett lenne.

Ijedt voltam a végtelen éjszakától,

Annyira kértem a halvány csillagokat.

Miközben végtelenül ismétlődött az idő, 

Mi gondosan kutattunk a szerelemért,

Mert meglesz nekünk a keresett erő.

Felpillantunk az ismeretlen égre.

A két mosolyból nekünk itt a találkozás,

Minden szív át bír venni egy szokást az álmokból.

A szomorúságnak nálunk nincs eredménye,

Minden szív elér majd a boldogsághoz.

Egy napon, amit az ember kíván egybeolvad,

Mi a békés „rugalmas” beleegyezést kívánjuk.

Miközben végtelenül ismétlődött az idő,

Mi tudjuk mért élünk.

Az energiánk nevetve megy át az éjjeli időn,

Nekünk egyaránt van a búslakodásból, de azért mi közben járunk.

Az emlékből mindent elbírunk intézni,

Ennek is van egy szeretett otthona.

Nekünk a csillagoktól elválik a jövőnk,

Folyton annyira ragyogóak vagyunk,

Annyira fényesek.

Miközben végtelenül ismétlődött az idő, 

Mi gondosan kutattunk a szerelemért,

Mert meglesz nekünk a keresett erő.

Felpillantunk az ismeretlen égre.

Miközben végtelenül ismétlődött az idő,

Mi tudjuk mért élünk.

Az energiánk nevetve megy át az éjjeli időn,

Nekünk egyaránt van a búslakodásból, de azért mi közben járunk.